A kilencvenes évek elején egy barátommal Lapapuszta környékén lovagoltunk. A távolban legelésző lovakat láttunk, miután a közelükbe értünk, csak akkor ismertük fel az addig csak western filmekben látott quarter horse-okat. Egy amerikai milliomosról beszéltek az emberek, aki hatalmas területet vásárolt magának és amerikai lovakat akar tenyészteni. A környékbeli kocsmák „a hogyan lehet egy embernek ekkora főggye és a minek ide amerikai ló” kérdések köré épülő rendkívül konstruktív vitáktól voltak hangosak. Az ilyen jellegű beszélgetések megértéséhez hozzátartozik, hogy nem rég volt a rendszerváltás, továbbá a somogyi paraszt látóteréből minden kiesik, ami nem röfög vagy nem kell kapálni. Ha hasonló szarkazmussal próbálnám jellemezni magam, mint derék parasztjainkat, akkor el kell, hogy mondjam, a lovon kívül én is csak homályos érdektelen foltokat látok a világból. Ennyit a csőlátásról. Néhány év múlva tértem vissza a helyre és az állam leesett attól, amit láttam, egy rendkívül jól felépített gazdaság nőtte ki magát a semmiből. A gazda szívélyesen fogadott, kiderült, hogy nem amerikai, hanem osztrák és világszínvonalon foglalkozik lótenyésztéssel. Levett a lábamról az a lelkesedés, ahogy céljairól beszélt és az a szeretet, ahogy lovaival bánt.Első pillanatra megkedveltem és egy barátság kezdett kialakulni köztünk. Együtt utaztunk Münsterbe én lovasíjász bemutatómmal szórakoztattam a western vb nézőit, Viktor pedig besöpörte szinte az összes érmet addigra már méltán világhírű lovaival. Következő látogatásomkor egy gyönyörű Appaloosa-hoz vezetett, majd a tőle megszokott természetességgel közölte, hogy nekem adja ezt a lovat pusztán barátságból. Egy nagyvonalú ember nagyvonalú gesztusa, én meg megint ott álltam tátott szájjal és szólni sem tudtam a meglepetéstől. Az igazság az, hogy mi nagyon ritkán találkoztunk, de amikor együtt voltunk, olyan volt, mintha gyerekkori játszótársak lennénk.
Kassai Lajos / lovasíjász, világrekorder
"Megvallom őszintén, hogy Victor gyakorlati bemutatója és az elméleti előadás marandóan mély szakmai nyomot hagyott bennem. A közeli múlttól eltekintve személyesen nem, csak hallomásból ismertük egymást. Azt biztosan állítom, hogy a fórum adta lehetőség Victor személyében egy magasan kvalifikált lovasember barátságával ajándékozott meg." "Amit most Victor barátomtól láttam és hallottam, nemcsak közelebb vitt a western lovaglás igazi értékeinek felfedezéséhez, hanem rengeteget tanultam tőle az ember és a ló harmonikus, közös együttműködéséről, kapcsolatáról."
Dallos Gyula / Mesteredző / örökös Magyar Bajnok, többszörös világkupa forduló győztes, olimpikon Lovasnemzet 2007/Június
Victort a teljesítménye és munkája révén nagyon régóta ismerem. Személyesen „csak” az első HÍD a szakágak között előadáson volt alkalmam találkozni Vele. E találkozás révén még jobban felértékelődött bennem az a Victor, akiről hallottam. Az, amit a lovakkal és lovasokkal rövid időn belül el tud érni a legnagyobb csodálatra késztet. Ismeretségünk hamarosan barátsággá alakult és őszintén remélem, hogy munkakapcsolatunk során még jobban kiteljesedik az a megbecsülés, amit egymás iránt tanúsítunk.
Tuska Pál, háromszoros military magyar bajnok, olimpikon
Ember Fia!Eszed a helyén legyen,Mert Ő élő jelen.Itt van köztünk, szeret minket,Tanít téged, ha lovad a társad,Ő a barátod, akkor gyönyörű a lovaglásod.
Sós Attila szakedző/ 2 x olimpikon, 4 x Nemzetek Díja győztes, 4 x Magyar Bajnok
Úgy emlékszem 1992-t írtunk, amikor egy kedves fiatalember jelent meg az irodámban a Pannon Lovas Akadémián, Kaposváron. Néhány lóval jöttünk, - mondta - szeretnénk lovainkat a fedett lovardával megismertetni. Kiejtésén éreztem, hogy a magyar nem anya-nyelve. Nagyon megkönnyebbült, amikor németre váltottunk. Amikor láttam, milyen kedvesen, szakszerűen, türelmesen bánik lovaival, nagyon megkedveltem, igen jó légkör alakult ki köztünk. Tőlünk 20 km-re, Lapapusztán épített ki egy lovas központot, rendkívül igényesen. A lovak közérzete igen fontos volt számára. Jó barátok lettünk. Őt érdekelte a klasszikus lovaglás, mi pedig testközelből szemlélhettük a western lovaglás rejtelmeit. Meg is állapodtunk, hogy ha valaki klasszikus lovaglást kíván elsajátítani Ő hozzánk küldi, mi pedig szívesen ajánljuk őt azoknak, akiket a western lovaglás érdekel. Még egy érdekes élményemet hadd meséljem el. A minden év júniusában zajló államvizsgákra a kaposvári egyetem mindig igen sok magas rangú állami tisztviselőt hívott meg. Ezeknek az uraknak a lovasbemutató a lovas-akadémián elmaradhatatlan program-pontja volt. Minket a hideglelés kerülgetett, mert a végén mindig elhangzott - nem a mi részünkről - a nagylelkű felajánlás, hogy aki akar, lóra ülhet. Miután mindig akadt, aki gyermekkorában már ült hintalovon,sőt olyan is aki már a körhinta elegáns lovára is felmerészkedett, ezért természetesen kötelességének érezte, hogy magas fokú lovastudásáról a laikus közönségnek bemutatót tartson. A lóra szállásnál mi segítettünk. A bizonyítás azzal kezdődött, hogy hatalmasat rúgott a ló oldalába, ezzel jelezve, hogy rettenthetetlen, kitűnő lovas, majd amikor a ló ijedten elindult, akkor két kézzel, az életéért küzdve kapaszkodott a szárba. A mi lovaink erre többnyire ijedten pánikba estek, sokszor ágaskodással válaszoltak, igyekeztek minél előbb megszabadulni "nagy tudású lovasaiktól". Egyik évben egyetemünk vezetése kitalálta, hogy kivételesen a lovasbemutató a szomszédos Lapapusztán legyen. Nagy megkönnyebbüléssel vettem ezt a jó hírt. Rám csak a tolmács veszélytelen szerepe jutott, amit boldogan vállaltam. A bemutató után itt a gazda maga ajánlotta vendégeinek, hogy aki akar, lóra ülhet. Nekem leesett az állam. A lovasok most sem tudtak többet, de a lovak minden ijedt, szakszerűtlen mozdulatra nyugodtan, kiegyensúlyozott mozdulatokkal válaszoltak. Ekkor döbbentem rá, hogy ők olyat tudnak, amivel mi ne rendelkezünk. Elfelejtettem mondani, a szimpatikus fiatalembert Fröschl Victornak hívták.
Dr. Hecker Walter
Tízegynéhány évvel ezelőtt ismertem meg az ambiciózus fiatalembert Fröschl Victort, aki a Quarter Horse tenyésztést és a Western lovaglás magas szintű művelését célozta meg Magyarországon. A Lovas Akadémián lovagolt közös edzések során kapcsolatunk barátsággá fejlődött. Úgy gondolom, hogy ezeken a díjlovas-, western lovas edzéseken nagyon sokat tanultunk egymástól. Tanítványaimmal is igyekeztem megismertetni a western szakágat, ebben a munkában Victor mindig készségesen rendelkezésemre állt. Ő ízig-vérig elkötelezett lovasember, aki a magyar lovasélet fejlesztéséért sokat tett és sokat tesz.
Kövy András/válogatott díjlovas, a Kaposvári Lovasakadémia volt edzője és vezetője
2000-ben ismerkedtem meg Victorral az Eldorado Ranchen. Bámer Imre istállójában lovagoltam ugrólovakat, ezzel párhuzamosan ment a western ló képzése ott. Jó kapcsolat alakult ki kettőnk közt. A lovakkal való kapcsolata nagyon megragadott! Lovagoltam az ugrólovak mellett néhány quarter horse-t is Victor segítségével. Hónapokon keresztül jártam át Lápapusztára tréningre, nagyon sok új dolgot tanultam és alkalmaztam sikerrel a későbbiek folyamán is az ugrólovaknál. Megtanultam a lovakat még jobban tisztelni és rájöttem, a hibák tőlünk, emberektől erednek! Victor rávezetett, hogy nem a ló a hibás ha valami nem működik, hanem a baj mindig felülről ered, az embertől, aki rajta ül. A mai napig sokat járok a kurzusaira, mert számomra nagyon tanulságosak. Köszönöm az eddigi segítséget, remélem a jövőben is ilyen módon tudunk együtt dolgozni!
Oláh Szabolcs/díjugrató sportlovas
Végre megint egy ember, aki át akarja adni Nekünk, amit tud! Éljünk a lehetőséggel!
Sok sikert kívánok ehhez a nemes feladathoz!
Zupán Péter / Díjugrató szakedző, Magyar Testnevelési Egyetem Tanára, Aramis lovarda díjugrató edzője
2010-ben is VF Műhelyek! Szervezz Műhelyt és vegyél részt ingyen a kurzuson!...tovább>>>
...Kérdésem az lenne, hogy egészségügyi szempontból lehet-e Shagya Arab lóval reininget lovagolni?......tovább>>>
Viktor sok esetben megmutatja - akár földön lépdelve - a miértjét ...tovább>>>
INTENZÍV TRÉNING HÉTVÉGÉK GOMBÁN...tovább>>>
Telefon:+36/30-9-164-724
Email:info@victorfroeschl.com
Design: www.equine-promotion.com
legelésző lovakat láttunk, miután a közelükbe értünk, csak akkor ismertük fel az addig csak western filmekben látott quarter horse-okat. Egy amerikai milliomosról beszéltek az emberek, aki hatalmas területet vásárolt magának és amerikai lovakat akar tenyészteni. A környékbeli kocsmák „a hogyan lehet egy embernek ekkora főggye és a minek ide amerikai ló” kérdések köré épülő rendkívül konstruktív vitáktól voltak hangosak. Az ilyen jellegű beszélgetések megértéséhez hozzátartozik, hogy nem rég volt a rendszerváltás, továbbá a somogyi paraszt látóteréből minden kiesik, ami nem röfög vagy nem kell kapálni. Ha hasonló szarkazmussal próbálnám jellemezni magam, mint derék parasztjainkat, akkor el kell, hogy mondjam, a lovon kívül én is csak homályos érdektelen foltokat látok a világból. Ennyit a csőlátásról. Néhány év múlva tértem vissza a helyre és az állam leesett attól, amit láttam, egy rendkívül jól felépített gazdaság nőtte ki magát a semmiből. A gazda szívélyesen fogadott, kiderült, hogy nem amerikai, hanem osztrák és világszínvonalon foglalkozik lótenyésztéssel. Levett a lábamról az a lelkesedés, ahogy céljairól beszélt és az a szeretet, ahogy lovaival bánt.Első pillanatra megkedveltem és egy barátság kezdett kialakulni köztünk. Együtt utaztunk Münsterbe én lovasíjász bemutatómmal szórakoztattam a western vb nézőit, Viktor pedig besöpörte szinte az összes érmet addigra már méltán világhírű lovaival. Következő látogatásomkor egy gyönyörű Appaloosa-hoz vezetett, majd a tőle megszokott természetességgel közölte, hogy nekem adja ezt a lovat pusztán barátságból. Egy nagyvonalú ember nagyvonalú gesztusa, én meg megint ott álltam tátott szájjal és szólni sem tudtam a meglepetéstől. Az igazság az, hogy mi nagyon ritkán találkoztunk, de amikor együtt voltunk, olyan volt, mintha gyerekkori játszótársak lennénk.
